Napkollektorok kiválasztásának fontos szempontjai

 

A napkollektorok típusai sokfélék, azonban egész éves működés két féle típussal érhető el. Ezek a szelektív zárt sík napkollektorok és a vákuumcsöves napkollektorok. Ahhoz, hogy a megrendelő, akinek nem kötelező szakembernek lennie, dönteni tudjon, figyelembe véve a napkollektorok árait, hatásfokát, megbízhatóságát, működési üzemidejét, az alábbiakban kitérünk e két típus előnyeire és hátrányaira.

 

Szelektív sík napkollektornak, szelektív bevonatú abszorberrel, általában egyszeres üvegfedéssel készült zárt napkollektorokat nevezzük.

 

Ma az egész világon az eladott napkollektorok döntő többsége (több mint 90%-a) szelektív sík napkollektor, ami elsősorban a megbízhatóságának és könnyed karbantartásának köszönhető.

 

A szelektív sík napkollektor hővesztesége egy részét a napkollektor házban lévő levegő konvektív hőátadás okozza. Ez a veszteség megszüntethető, vagy nagyban csökkenthető, ha a napkollektor hőelnyelő lemezét olyan térbe helyezik, melyből a levegőt kiszivattyúzzák, vákuumot hozva létre, vagy csökkentik a konvektív áramlás lehetőségét, ill. kellőképpen hőszigetelik.

 

Vákuummal lényegesen jobb hőszigetelés érhető el, mint a hagyományos szigetelőanyagokkal, de sajnos a megoldás nem megbízható és nagyon költséges. A hagyományos megoldás, vagyis a hőszigetelés is nagyban javítható, és kevésbé költséges, utólagos karbantartást nem igényel.

 

A napkollektoroknál sokkal lényegesebb szempont az abszorber kialakítása, annak hatásfoka. A fejlesztők legnagyobb feladata az ideális abszorber kifejlesztése. A fő cél a hő befogadásának és átadásának, valamint elvezetésének a biztosítása. Ezért az abszorber felülete a hő befogadás céljából a matt feketéhez minél közelebbi, az hő átadó-átvevő felülete minél nagyobb és közvetlen, a fűtőközeg-áramlás az áramfogyasztás csökkentése érdekében a legkisebb hidraulikai ellenállású kell, hogy legyen.

 

Téves az a sokak által hangoztatott szemlélet, miszerint az üveg árnyékolásával, fóliázásával, mattosításával nagyobb hatásfok érhető el. Az üveg szerepe a lehető legszélesebb spektrumú napfény maximális átengedése és benttartása (antireflexiós szolár üveg), a zárt tér védelme, nem pedig a fény hővé alakítása. A napenergia hőenergiává való átalakítás szerepét az abszorber látja el, melyet úgy érhet el a lehető legmagasabb szinten, ha minél inkább megközelíti a matt fekete színt, valamint felületén olyan, szemmel nem látható mikro barázdákkal rendelkezik, amik napcsapdaként működnek.

 

Megemlítjük, hogy kitartó és költséges munkánk eredményeként, ma már létezik sorozatgyártásban Magyarországon kifejlesztett és szabadalmaztatott TÜV által minősített szelektív bevonatú sík napkollektor, ami esztétikus, legnagyobb szinten megfelel a kor elvárásainak a kötelező szabvány előírásainak, olcsó és üzemi ideje (akár 30 év) minden eddigit felülmúl.

 

Vákuumcsöves napkollektorok legelterjedtebb típusánál a hőelnyelő lemezt üvegcsőbe helyezik, melyből a gyártás során kiszívják a levegőt.

 

Újabban terjednek az olyan vákuumcsöves napkollektorok, melyeknél az abszorbert a háztartási termoszokhoz hasonló, átlátszó, kettős falú zsákcsőbe helyezik.

 

Maga a vákuumcsöves napkollektor mindkét esetben több, egymás mellé helyezett vákuumcsőből áll.

 

A vákuumcsöves napkollektorok előnye a jó hőszigetelés, amíg a vákuumot tartja, sajnos ezt a feltételt nagyon kevés gyártó tudja biztosítani, ugyanis a tömítőgyűrű egy idő után a kitett hő-sokk miatt elfárad.

 

A vákuum elvesztésével a hatásfoka minimálisra csökken, ezért azt minél hamarabb orvosolni kel akár a tömítőgyűrű lecserélésével akár cső kicserélésével. Egyes megbízhatatlan importból származó típusoknál ez sajnos kétévente elkerülhetetlen.

 

Másik hátrányuk, hogy a görbe üvegfelületnek a sík napkollektorhoz képest nagyobb a reflexiója, az érkező napsugárzás nagyobb részét veri vissza, mint a sík napkollektor, következésképpen alacsonyabb az optikai hatásfoka. A szakemberek ezért mondják viccesen, hogy „fél a naptól”, minél erősebb a napfény annál nagyobb a reflexió.

 

Ezt a hátrányt csak nagyon kevés gyártó tudja - igen költséges megoldással - megbízhatóan kivédeni.

 

Figyelem! Az egyes napkollektorok összehasonlítása, kizáróan független - napkollektorok vizsgálatára szakosodott - intézetek hitelesített vizsgálati jegyzőkönyvei alapján lehetséges. Ezeket a vizsgálatokat minden jelentős napkollektort gyártó cég elvégezteti, dokumentálja.

 

Ezért a napkollektorok kiválasztásánál a hatásfokon és a megfelelő típuson kívül célszerű figyelembe venni a gyártó cég megbízhatóságát, szervízszolgáltatásait, és garanciális feltételeit is. Természetesen fontos szempont a napkollektorok ára is, mivel az jelentős részt képvisel egy teljes rendszer összköltségéből.

 

A fentiek ismeretében mégis bátran kijelenthető, hogy az alternatív energia előállítására alkalmas műszaki megoldások közül jelenleg a szelektív bevonatú sík napkollektorok a legmegfelelőbb termékek, elsősorban a megbízhatóságuk és a beruházási költségeik viszonylag rövid megtérülésének köszönhetően.

 

A helyesen megtervezett és kivitelezett napkollektor rendszer - ami nem is túlságosan bonyolult - megtérülési ideje jelenleg 3-7 év közé tehető.

 

Pontosabban, minél nagyobb egy rendszer a megtérülési ideje annál rövidebb.

 

Ha figyelembe vesszük az állami támogatás lehetőségét is továbbá az energiahordozók (gáz, kőolaj) árainak folyamatos emelkedését, a megtérülési idő még jobban csökken, mindinkább alkalmassá válik a családi házak, magán panziók, szállodák, éttermek és uszodák használati meleg vizének az előállítására, fűtésük rásegítésére, medencék vizének melegítésére.

 

A napkollektorok megtérülési ideje a fentiek figyelembe vétele mellett jóval kevesebb, mint tíz év.

 

Az eddigi műszaki lehetőségek ismeretében, minden egyéb más alternatív energia előállítására alkalmas rendszer (nem napkollektoros rendszer) költségesebb, megtérülési ideje tíz év feletti, de lehet akár 15-25 év is.