Napkollektorok kiválasztásának fontos
szempontjai
A napkollektorok
típusai sokfélék, azonban egész éves működés két féle típussal érhető el. Ezek
a szelektív zárt sík napkollektorok és a
vákuumcsöves napkollektorok. Ahhoz, hogy a megrendelő, akinek nem
kötelező szakembernek lennie, dönteni tudjon, figyelembe véve a napkollektorok
árait, hatásfokát, megbízhatóságát, működési üzemidejét, az alábbiakban
kitérünk e két típus előnyeire és hátrányaira.
Szelektív
sík napkollektornak,
szelektív bevonatú abszorberrel, általában egyszeres üvegfedéssel készült zárt
napkollektorokat nevezzük.
Ma az egész
világon az eladott napkollektorok döntő többsége (több mint 90%-a) szelektív
sík napkollektor, ami elsősorban a megbízhatóságának és könnyed
karbantartásának köszönhető.
A szelektív sík
napkollektor hővesztesége egy részét a napkollektor házban lévő levegő konvektív
hőátadás okozza. Ez a veszteség megszüntethető, vagy nagyban csökkenthető,
ha a napkollektor hőelnyelő lemezét olyan térbe helyezik, melyből a levegőt
kiszivattyúzzák, vákuumot hozva létre, vagy csökkentik a konvektív áramlás
lehetőségét, ill. kellőképpen hőszigetelik.
Vákuummal lényegesen
jobb hőszigetelés érhető el, mint a hagyományos szigetelőanyagokkal,
de sajnos a megoldás nem megbízható és nagyon költséges. A hagyományos megoldás,
vagyis a hőszigetelés is nagyban javítható, és kevésbé költséges,
utólagos karbantartást nem igényel.
A
napkollektoroknál sokkal lényegesebb szempont az abszorber kialakítása, annak
hatásfoka. A fejlesztők legnagyobb feladata az ideális abszorber kifejlesztése.
A fő cél a hő befogadásának és átadásának, valamint elvezetésének a
biztosítása. Ezért az abszorber felülete a hő befogadás céljából a matt
feketéhez minél közelebbi, az hő átadó-átvevő felülete minél nagyobb és
közvetlen, a fűtőközeg-áramlás az áramfogyasztás csökkentése érdekében a
legkisebb hidraulikai ellenállású kell, hogy legyen.
Téves
az a sokak által hangoztatott szemlélet, miszerint az üveg árnyékolásával, fóliázásával,
mattosításával nagyobb hatásfok érhető el.
Az üveg szerepe a lehető legszélesebb spektrumú napfény maximális átengedése
és benttartása (antireflexiós szolár üveg),
a zárt tér védelme, nem pedig a fény hővé alakítása.
A napenergia hőenergiává való átalakítás szerepét az abszorber látja el,
melyet úgy érhet el a lehető legmagasabb szinten,
ha minél inkább megközelíti a matt fekete színt, valamint felületén
olyan, szemmel nem látható mikro barázdákkal rendelkezik, amik napcsapdaként működnek.
Megemlítjük,
hogy kitartó és költséges munkánk eredményeként, ma már létezik
sorozatgyártásban Magyarországon kifejlesztett és
szabadalmaztatott TÜV által minősített szelektív bevonatú sík napkollektor, ami
esztétikus, legnagyobb szinten megfelel a kor elvárásainak a kötelező szabvány
előírásainak, olcsó és üzemi ideje (akár 30 év) minden eddigit felülmúl.
Vákuumcsöves
napkollektorok
legelterjedtebb típusánál a hőelnyelő lemezt üvegcsőbe helyezik, melyből a
gyártás során kiszívják a levegőt.
Újabban
terjednek az olyan vákuumcsöves napkollektorok, melyeknél az abszorbert a
háztartási termoszokhoz hasonló, átlátszó, kettős falú zsákcsőbe helyezik.
Maga a
vákuumcsöves napkollektor mindkét esetben több, egymás mellé helyezett
vákuumcsőből áll.
A vákuumcsöves
napkollektorok előnye a jó hőszigetelés, amíg a vákuumot tartja, sajnos ezt a
feltételt nagyon kevés gyártó tudja biztosítani, ugyanis a tömítőgyűrű egy idő
után a kitett hő-sokk miatt elfárad.
A vákuum
elvesztésével a hatásfoka minimálisra csökken, ezért azt minél hamarabb
orvosolni kel akár a tömítőgyűrű lecserélésével akár cső kicserélésével. Egyes
megbízhatatlan importból származó típusoknál ez sajnos kétévente
elkerülhetetlen.
Másik hátrányuk,
hogy a görbe üvegfelületnek a sík napkollektorhoz képest nagyobb a reflexiója,
az érkező napsugárzás nagyobb részét veri vissza, mint a sík napkollektor,
következésképpen alacsonyabb az optikai hatásfoka. A szakemberek ezért mondják
viccesen, hogy „fél a naptól”, minél erősebb a napfény annál nagyobb a
reflexió.
Ezt a
hátrányt csak nagyon kevés gyártó tudja - igen költséges megoldással -
megbízhatóan kivédeni.
Figyelem! Az egyes
napkollektorok összehasonlítása, kizáróan független - napkollektorok
vizsgálatára szakosodott - intézetek hitelesített vizsgálati jegyzőkönyvei
alapján lehetséges. Ezeket a vizsgálatokat minden jelentős napkollektort gyártó
cég elvégezteti, dokumentálja.
Ezért a napkollektorok
kiválasztásánál a hatásfokon és a megfelelő típuson kívül célszerű figyelembe
venni a gyártó cég megbízhatóságát, szervízszolgáltatásait, és garanciális
feltételeit is. Természetesen fontos szempont a napkollektorok ára is, mivel az
jelentős részt képvisel egy teljes rendszer összköltségéből.
A
fentiek ismeretében mégis bátran kijelenthető, hogy az alternatív energia
előállítására alkalmas műszaki megoldások közül jelenleg a szelektív bevonatú
sík napkollektorok a legmegfelelőbb termékek, elsősorban a megbízhatóságuk és a
beruházási költségeik viszonylag rövid megtérülésének köszönhetően.
A helyesen
megtervezett és kivitelezett napkollektor rendszer - ami nem is túlságosan
bonyolult - megtérülési ideje jelenleg 3-7 év közé tehető.
Pontosabban,
minél nagyobb egy rendszer a megtérülési ideje annál rövidebb.
Ha figyelembe
vesszük az állami támogatás lehetőségét is továbbá az energiahordozók
(gáz, kőolaj) árainak folyamatos emelkedését, a megtérülési idő még jobban csökken,
mindinkább alkalmassá válik a családi házak, magán panziók, szállodák, éttermek és
uszodák használati meleg vizének az előállítására, fűtésük rásegítésére,
medencék vizének melegítésére.
A
napkollektorok megtérülési ideje a fentiek figyelembe vétele mellett jóval
kevesebb, mint tíz év.
Az eddigi
műszaki lehetőségek ismeretében, minden egyéb más alternatív energia
előállítására alkalmas rendszer (nem napkollektoros rendszer) költségesebb,
megtérülési ideje tíz év feletti, de lehet akár 15-25 év is.